Üldöznek!!!

Cső.
Most sietek, de azért írok. Üldöznek. Sokan vannak.
Nagyon.
És.
Veszélyesek. Két szemük van, meg hajuk is. Rettenet. És.
Jóárasítani akarnak. Gusztustalan. Meg farmvilles ajándékokat akarnak. Sokat.
Futnom kell.
De nem. Várj.
Tudnod kell:
A spanyolok az ördögöt félik. A skótok a pénztelenségeet. Az angolok attól rettegnek, hogy napfényt látnak, vagy A Királynőnek baja lesz, esetleg netán egyszerűbben fogalmaznak az érthetetlennél. A franciák a napi dugásadagukat meg az egy órájukat a tükör előtt, ezeket védelmezik. A németek attól rettegnek, hogy elfogy a sör. Hollansiában Jamaicát féltik. Svájcban attól félnek, hogy valaki összekeveri a szelektív hulladékukat. A magyar meg attól, hogy elmarad a Maunika só vagy bezár egy órára a hipermarket, esetleg adót kell fizetni, vagy dolgozni. Én mástól félek. Attól, hogy elfogy a nutella!
Mondanék még mást is.
De nem lehet. Érzem mennem kell már. A szabadság vár.
De várj meg. Igen te! Ne nézz hátra, hozzád beszélek! Te, ki reggel 10-kor kelsz, vonyítassz ha nincs mézeskalács, gúvadt szemmel ordítassz, ha nem tolják alád a kocsit, vagy eléd az ételt. Te, ki rettegsz a munkától, koslatsz a lányok után, és apuci pénzén veszel meg indent!
Visszajövök. És elmondom. Az élet értelmét. Visszafejtettem.
Most mennem kell.
Ja, emellett boldog karácsonyt, és heppi nyú jír!